Harmadik fejezet..

Sziasztok:) Nagyon örülök, hogy lett 2 komim, és még aznap:)) Imádlak titeket:) Most egy kis "csavart" szerettem volna a történetbe tenni, legyetek szívesek véleményezni:D Érdekes egy story lesz, abban biztos vagyok:) Na nem húzom a szót;) Jó olvasást, a kövi rész szintén 2 komi után;) Puszii: Husvetinyuszii:*

Szerelem első látásra. Itt ez kis szó. Ez szerelem egy lavorral, ami mind az én fejemen landolt. Szinte olyan, mint az Ámor nyila. Kár, hogy az ő Cupidó-ja Cloe-t találta el. 

- Sam! Samantha! - riadtam fel Cloe hangjára.

- Hmm..mi?! Tessék? Nem értettem.. - mondtam kissé fáradtan és szomorkásan.

- Nem értetted vagy nem figyeltél? Nem ugyanaz. - kérdezte haragosan.

- Álmos vagyok. - tettettem a hülyét.

- Én is. Na de mindegy, menjünk, mert tesi jön. - jelentette ki, majd húzott egész az öltözőig.

Az öltözőben ülve is csak Brandon járt az eszemben. Nem tudtam kiverni onnan. Soha nem néztem még így rá, pedig már két éve ismerem. Na jó, ez nagy szó, mert még köszönni sem tud..szóval hagyjuk. 

- És hova megyünk este? - kérdeztem Cloe-t.

- Bowlingozni. Neked megfelel? - kérdezte kíváncsian. 

- Nekem oké. - válaszoltam miközben a cipőfűzőmmel foglalatoskodtam.

- Minden rendben? - kérdezte Cloe, de válaszolni már nem tudtam, mert megjelentek az iskola "népszerű lányai".

- Mégis, hogy lenne számára minden rendben, ha még pasija sem volt normális? Most komolyan Samantha te özvegy leszel életed végéig? - kérdezte Paris.

- És ha az?! Téged miért izgat? Attól, hogy te már nem vagy szűz, én még az lehetek. - vágtam a fejéhez. Sajnos durvábbra nem tellett, elvette a gondolataimat Brandon.

- És ha nem vagyok szűz? Nekem legalább volt valakim. Nem úgy, mint nektek. - mondta önelégülten az a kis rinnyó. Tudom, hogy nem szép ilyeneket mondani a másikra, de utálom a ribancokat.

- Nekem igen is van barátom. És szeretem. - mondta Cloe felvágósan. Őszintén és erre a mondatra úgy felkaptam a fejem, hogy szerintem pár csigolyám megsínlette. 

- Ó igen?! És mégis ki az? - kérdezte Paris Cloe-t. 

- Brandon. - válaszolta Cloe. Erre a mondatra felálltam és kiviharoztam az öltözőből. Kedvem lett volna hazarohanni. Egyenesen haza, és otthon kiáltani. Csak ordítani, mint egy hülye. 

Cloe utánam jött. Nem meglepő nem értett semmit, nekem pedig sem kedvem, sem energiám nem volt, hogy elmondjam..Csak ültem a hideg padlón.

- Mi a baj? - kérdezte, majd leült mellém.

- Semmi. Csak nem volt kedvem Paris-hez és a pincsijeihez. - mondtam és felnéztem Cloe-ra.

- Nem vagy vele egyedül. Nekem is az idegeimre megy. - válaszolta. Könnyebben ment, mint hittem. Egyből bevette. Tudom, hogy legjobb barátnőknél nincsenek titkok, de ezt nem szabadott elmondanom senkinek. Ennek belülről kell emésztenie. 

- Te meg Brandon? - kérdeztem egy hamis mosollyal fűszerezve.

- Dehogy is, csak kellett valamit mondanom. De lehet ha összejönnék vele, akkor békén hagyna. - mondta sejtelmesen.

- Te tudod. - bólintottam.

- Tudod mit?! Ma este összejövök vele. - mondta majd rácsapott a combomra. 

Kész. Sírógörcs kerülget. Nem hiszem el, hogy ez az én barátnőm, aki képes csak azért hülyíteni egy fiút, hogy ne legyen egyedül. Nem hiszek a fülemnek.