Harmadik fejezet..

Sziasztok:) Nagyon örülök, hogy lett 2 komim, és még aznap:)) Imádlak titeket:) Most egy kis "csavart" szerettem volna a történetbe tenni, legyetek szívesek véleményezni:D Érdekes egy story lesz, abban biztos vagyok:) Na nem húzom a szót;) Jó olvasást, a kövi rész szintén 2 komi után;) Puszii: Husvetinyuszii:*

Szerelem első látásra. Itt ez kis szó. Ez szerelem egy lavorral, ami mind az én fejemen landolt. Szinte olyan, mint az Ámor nyila. Kár, hogy az ő Cupidó-ja Cloe-t találta el. 

- Sam! Samantha! - riadtam fel Cloe hangjára.

- Hmm..mi?! Tessék? Nem értettem.. - mondtam kissé fáradtan és szomorkásan.

- Nem értetted vagy nem figyeltél? Nem ugyanaz. - kérdezte haragosan.

- Álmos vagyok. - tettettem a hülyét.

- Én is. Na de mindegy, menjünk, mert tesi jön. - jelentette ki, majd húzott egész az öltözőig.

Az öltözőben ülve is csak Brandon járt az eszemben. Nem tudtam kiverni onnan. Soha nem néztem még így rá, pedig már két éve ismerem. Na jó, ez nagy szó, mert még köszönni sem tud..szóval hagyjuk. 

- És hova megyünk este? - kérdeztem Cloe-t.

- Bowlingozni. Neked megfelel? - kérdezte kíváncsian. 

- Nekem oké. - válaszoltam miközben a cipőfűzőmmel foglalatoskodtam.

- Minden rendben? - kérdezte Cloe, de válaszolni már nem tudtam, mert megjelentek az iskola "népszerű lányai".

- Mégis, hogy lenne számára minden rendben, ha még pasija sem volt normális? Most komolyan Samantha te özvegy leszel életed végéig? - kérdezte Paris.

- És ha az?! Téged miért izgat? Attól, hogy te már nem vagy szűz, én még az lehetek. - vágtam a fejéhez. Sajnos durvábbra nem tellett, elvette a gondolataimat Brandon.

- És ha nem vagyok szűz? Nekem legalább volt valakim. Nem úgy, mint nektek. - mondta önelégülten az a kis rinnyó. Tudom, hogy nem szép ilyeneket mondani a másikra, de utálom a ribancokat.

- Nekem igen is van barátom. És szeretem. - mondta Cloe felvágósan. Őszintén és erre a mondatra úgy felkaptam a fejem, hogy szerintem pár csigolyám megsínlette. 

- Ó igen?! És mégis ki az? - kérdezte Paris Cloe-t. 

- Brandon. - válaszolta Cloe. Erre a mondatra felálltam és kiviharoztam az öltözőből. Kedvem lett volna hazarohanni. Egyenesen haza, és otthon kiáltani. Csak ordítani, mint egy hülye. 

Cloe utánam jött. Nem meglepő nem értett semmit, nekem pedig sem kedvem, sem energiám nem volt, hogy elmondjam..Csak ültem a hideg padlón.

- Mi a baj? - kérdezte, majd leült mellém.

- Semmi. Csak nem volt kedvem Paris-hez és a pincsijeihez. - mondtam és felnéztem Cloe-ra.

- Nem vagy vele egyedül. Nekem is az idegeimre megy. - válaszolta. Könnyebben ment, mint hittem. Egyből bevette. Tudom, hogy legjobb barátnőknél nincsenek titkok, de ezt nem szabadott elmondanom senkinek. Ennek belülről kell emésztenie. 

- Te meg Brandon? - kérdeztem egy hamis mosollyal fűszerezve.

- Dehogy is, csak kellett valamit mondanom. De lehet ha összejönnék vele, akkor békén hagyna. - mondta sejtelmesen.

- Te tudod. - bólintottam.

- Tudod mit?! Ma este összejövök vele. - mondta majd rácsapott a combomra. 

Kész. Sírógörcs kerülget. Nem hiszem el, hogy ez az én barátnőm, aki képes csak azért hülyíteni egy fiút, hogy ne legyen egyedül. Nem hiszek a fülemnek.

Második fejezet..

Sziasztok!:) Itt a második rész;) Rengeteg ötletem van ehhez a bloghoz, amiket ma éjszaka álmodtam meg:D Nagyon sajnálom, hogy nem hoztam hamarabb részt, csak egyszerűen nem volt ihlet. Ha tetszik iratkozz fel és komizz:) Kövi rész 2 komi után:) Puszii: Husvetinyuszii:*


"Van ami változik, de van ami soha. A barátsággal kapcsolatban elfogult voltam, hisz azt hittem,  hogy soha nem választanak el egymástól minket. Helyette én választottam el magamtól a legjobb barátnőmet."

*2 évvel korábban*
2013. 09. 02. 

Az első nap a NYÁR után! Azért írom nagy betűvel, mert ez a nyár tényleg az eddigi legjobb volt. Az egészet a barátnőmmel töltöttem. Isteni volt.

Ma egy kicsit máshogy ébredtem, és egy "kicsit" korábban. Bolond vagyok.."sokkal" korábban, mint szoktam. Meg is éreztem ezt a koránkelést, és a szememen is látszódtak a karikák. Végülis minek lefeküdni 10-11-kor?! Legközelebb megfogadom a tanácsot. Ez a merengés egy puszta kávé ivás következtében ment végig az agyamon. Nem szoktam kávézni, de most nagyon jól esett. Hirtelen pattantam fel a konyhaasztaltól, mikor megláttam az időt. 7:00, és én még pizsiben ülök kócos hajjal és kialvatlan fejjel.
Szinte guiness rekordot megdöntő gyorsasággal száguldottam a szobámból a fürdőbe vezető úton, hisz mindent bent hagytam a szobámban. De készen lettem 15 perc alatt! Ejha. Nagyon ügyes vagyok.
Igen itt megint föleszméltem, hogy magamban beszélek. Komolyan el fognak vitetni lassan.

Nem maradt sok időm, mert a barátnőmmel együtt mentünk suliba, és már kint várt a kapu előtt. Közel lakunk egymáshoz, és ráadásul egy suliba és egy osztályba is járunk. Szóval nagyon jó. 

- Szia. - szóltam neki nagy mosoly következtében és megöleltem.
- Szia.. - szólt kissé szomorkásan, de nem tudtam eldönteni, hogy ez a reggeli kelés miatt van-e vagy sem.
- Mi a baj? - kérdeztem tágra nyílt szemekkel.
- Milyen baj?! Nincs baj..vagyis nincs nagy.. - válaszolta elhalkuló hangon.
- Na ne kezdd ezt! Nyögd ki mi a baj! - böktem vállba miközben elindultunk a suliba.
- Találkozni akar velem a suli után.. - nyögte ki.
- Ki? - kérdeztem kíváncsian.
- Brandon. - válaszolta.
- És ezzel mi a gond?
- Én nem akarok vele találkozni. Nekem nem tetszik. - mondta őszintén.
- Elmenjek veled, vagyis veletek? - mosolyogtam.
- Megtennéd? - kérdezte csillogó szemekkel.
- Persze! Még szép! - mondtam neki, majd megölelt.

Folytattuk utunkat a sulihoz, miközben egy fiú bandát ecseteltünk egymásnak. Jó igen tudom, hogy ez olyan "picsás" de akkor is. Imádjuk őket. 
Az ő kedvence Levi Mitchell, az enyém viszont Nick Dean. Különbözik az ízlésünk, de ha egyformák lennénk nem lennénk barátok. Ilyen egyszerű.
Nagy nehezen beértünk a suliba. Brandon és a haverjai kint ültek a lépcsőn de mi csak szimplán bementünk, mire ők is felálltak és elindultak utánunk. Valószínűleg minket vártak, vagyis inkább Cloe-t (my best friend).
Egyenesen a terembe tartottunk, mikor megállítottak minket hátulról. Brandon volt és még három haver. Megfordultam, de bár ne tettem volna. Brandon egyszerűen...nincs rá szó. Ezt hívják úgy, hogy szerelem első látásra. Barna haja fel volt zselézve, sötétbarna szeme csillogott, fehér ingje lenge volt, de nem túl lenge, farmerja fekete volt, és fehér Supra cipő társult mindehhez. Elképesztő látvány tárult elém. Egyszerűen nem bírtam nem oda nézni. Valamit beszélgethettek, de én nem figyeltem, mással törődtem. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy Cloe befelé húz a terembe, majd hirtelen megszólal.

- Szerinted is borzasztó, ugye?! - kérdezte, de nem értettem miért mondja ezt, hisz a pali valami elképesztő.
- Szerintem annyira nem. Inkább köztes. - mondtam és pirulva pillantgattam a földre.
- Ez köztes?! Hát hogy néz ki?! Engem is csak ilyenek tudnak kiszúrni. De akkor este ugye eljössz velem? - kérdezte. Ez a mondat kizökkentett, és ijedten felkaptam a fejem. 
- Hát persze. - mondtam halkan.
Biztos kíváncsi volt miért így mondtam neki, de már nem volt esélye rákérdezni, mert bejött az osztályfőnök a terembe. Csak beszélt és beszélt. Mi meg jegyzeteltünk, mint a jó gyerekek. Komolyan életemben nem jegyzeteltem még ennyit. De csak a kezem mozgott, én máshol jártam lélekben. Nem tudtam kiverni a fejemből Brandon-t. Elképesztő ez a fiú. 16 vagyok és volt már két barátom, de azoknál nem így volt. Nem tudom mi van velem, de bármit megadnék érte, hogy újra lássam.